Számítástechnikai Általános Iskola, 1138. Budapest, Gyöngyösi sétány 7.   |   Tel/Fax: 06 (1) 340-2556   |   gyongyosi@chello.hu   |   OM-kód: 035022

Riport és karikatúra a klímaváltozásról

A projekt keretében egy illusztrált újságcikket készítettek a projektben résztvevő minden ország diákjai. Projektünk HotSpotja a Margitsziget, amely egy több mint száz éve létesített, közkedvelt, jól ápolt park a  Duna egyik szigetén. Ennek főkertészével, Boncz Andrással beszélgetünk az éghajlatváltozásról.

A riportot lefordítottuk angol nyelvre, és a projekt koordinátorai közös újságot szerkesztettek a partnerek által készített anyagokból.

A 7.a osztályosok az alábbi riportot készítették:

"Egy kertész gondolatai a klímaváltozásról

Projectünk HotSpotja a Margit-sziget, amely egy több mint száz éve létesített, közkedvelt, jól ápolt park a  Duna egyik szigetén. Ennek főkertészével, Boncz Andrással beszélgetünk az éghajlatváltozásról.

- Kedves András bácsi, tényleg érezhető valamiféle változás az előző évek időjárásához képest?
- Igen érezhető! A középhőmérséklet emelkedik, a meleg napok forróbbak. Az uvb sugárzás erősebb. A szelek a nagy hőmérséklet különbségek hatására sokkal erősebbek.

- Mit tudnak tenni azért, hogy a viharos szél ne döntse rá a fákat, faágakat a látogatókra?
- Első lépés a vizuális felmérés. Megnézzük, hogy milyen ágak szakadtak le esetleg valami nem lóg, figyelünk a korhadásokra, üregekre. Ezen felül létezik egy fakopp3d elnevezésű favizsgáló berendezés, ami a hangsebesség terjedése alapján a fák belső szemmel nem látható korhadásait is kimutatja. A vizsgálat bonyolult eszközöket, laptopot igényel.

- Számít ilyenkor, hogy milyen fafajról van szó?
- Igen sokban meghatározza ezt a tulajdonságot a fa fajtája. De ezen kívül is nagyon fontos ismerni a talajok típusát illetve a talajvízszint mélységét is. Fontos ismerni az uralkodó szélirányt is. A fenyő és ciprus félék nyilván veszélyeztetettebbek, mint a lombos fák. De említhetnék extrém helyzetet is amikor 2 éve a rengeteg csapadék miatt a Margitsziget talaja felázott és szél csendes időben is dőltek ki fák. Ennek oka az volt,hogy a magas talajvízszint miatt a hegyi fák(hárs,kőris,néhány juhar fajta) a könnyen elérhető víz miatt  nem fejlesztettek megfelelő méretű gyökérzetet ezért a felázott talajon saját súlyuktól fogva kifordultak.

- Amikor új növényeket telepítenek, számításba veszik a megváltozott időjárási körülményeket?
- Természetesen. A nemesítés folyamatosan hoz új fajtákat, amik esetlegesen jobban alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez. Betegségekre ellenállóak, vízigényük alacsonyabb. Fontos dolog az ,hogy hazánkban nemesített növényekre koncentráljunk, hiszen ezek az itteni körülmények között nevelkedtek.

- Nyáron gyakrabban van szárazság, többször kell öntözni. Mivel szigeten vannak, nincs-e saját forrásuk, kútjuk, hogy ne ivóvízzel kelljen öntözniük?
- Szárazság ellen csakis öntözéssel lehet védekezni, illetve  a szárazságot jobban tűrő fajok alkalmazásával. Sajnos a mai közterületi szabályozás miatt csak ivóvízzel öntözhetünk. Vannak próbálkozások a vízművekkel közösen, hogy a Margitszigeten található kutakból legyen megtáplálva az öntöző hálózat. A költségek csökkentését egyenlőre csak ésszerű és tervszerű öntözéssel tudjuk elérni.

- El szokta-e önteni a Duna a szigetet? Két éve nyáron pl. le volt zárva egy része emiatt…
- Árvíz mindig is volt, a történelem ismétli önmagát. A Margitszigeten több történeti forrás is említ nagyobb árvizeket ,sőt  időnként a jeges árvizek nagy pusztítást végeztek a növényállományban. A védművek megépítésével illetve az átlaghőmérséklet növekedése miatt ezek már nem fordulnak elő, de egyszerű árvizek napjainkban is előfordulnak.

- Észrevettek-e új kártevőket az utóbbi években?
- Ahogy a növényzet változik úgy a kórokozók és kártevők is változnak. Mindig új és új populációk jönnek létre,amire a kutatóknak új és új ellenálló fajokkal kell előrukkolni. Ahogy a kutatók a kertészek is folyamatosan veszik fel a harcot az új betegségekkel. Két azonos év soha sincs. A kórokozók feltűnése és elszaporodása is nagyban időjárás függő. Igyekszünk a biológiai védekezésre fektetni a hangsúlyt,de néha sajnos kémiai szerekhez is kell nyúlni. Ezeket a lehető legkisebb dózisban és kifejezetten irányítottan használjuk.

Köszönöm a beszélgetést! Ha legközelebb kimegyek a szigetre, egy kicsit más szemmel fogok mindent látni!"

Kérdezők: 7.a diákjai
Válaszoló: Boncz András, üzemvezető

A riporthoz karikatúrát is készített Heibl Erik 7.c osztályos tanuló

 

A riport angol nyelvű változatát az alábbi fájl megnyitásával olvashatják el.

 

Fájlok

article final form.doc (3008 KB)
LetöltésMegnyitás

 

Keresés
Számítástechnikai Általános Iskola, 1138. Budapest, Gyöngyösi sétány 7.
Hírlevél | Kapcsolatfelvétel | Honlaptérkép